Zuzok a híroldal

A magyar észjárásról

 
Vajon létezik-e magyar észjárás? A XX. században a magyarok meghatározó szerepet játszottak Amerika fejlődésében Hollywoodtól az ennél "sokkal ártalmatlanabb atombomba" megteremtéséig - írta Norman Macrea, az Economist főszerkesztője. A Los Alamosban dolgozó magyar atomfizikusokat marslakóknak nevezte Asimov, közéjük sorolva a nagy matematikus Neumann Jánost is.
A marslakók egyike, Teller Ede gyakran mondogatta, hogyha ő nem Ady Endre nyelvén tanul gondolkodni, akkor belőle legföljebb csak egy közepesnél valamivel jobb fizikatanár lett volna.
Milyen Ady Endre nyelve? Lírai és drámai, ellentéteket egybeszövő és láttató és kifejtő, hatalmas erejű képek áradata, miközben okos: mélyen megvilágítja az emberi gondokat. A magyar nyelv önmagában is erőteljes képisége Adynál megerősödik.
"Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk."
A kép olyan, akár a tölcsér, az egész szemhatár belékerül: a csók, a félig csókolt, a tűz, a hideg, a futás, a cél, az elérhetetlen.
A képi látásmód megfelel az őskori analógiás gondolkodásnak: A olyan mint B, és C stb. "Az analógiás észjárás holisztikus, az egészre, mint összefüggésrendszerre figyel." A fogalom dobozra hasonlít: amit fontosnak nyilvánít, azt beveszi, becsukódik, a többit kirekeszti. A nem B - határozta meg a formális logika lényegét Arisztotelész.
*
A nyelvek különböző arányokban használnak képeket és fogalmakat. A magyar szavak gyökerei, a gyökök, jobbára képek, melyek összekapcsolódva egész filmet vetítenek elénk - körmönfont, halovány, kerge, stb. A gyökök és jelentések finom változásaiban összefüggések szerves kapcsolatrendszere tárul föl, s állandó gondolattársításra, analógia-sorok áttekintésére késztet bennünket, pl.: válik, válság, választ, valag, völgy, stb. Egyszerű szavainkban természeti jelenségek képlenek meg, melyek magát a jelenséget vetítik elénk: Kelet-Nyugat, este, eső. Az ér gyökből ered az érint - értelem -érzelem - érték - érdek - értelmes - értelmetlen - érdekes-érvényes - ahány ellentét, annyi összefüggés?!
Egyik-másik gyökből több száz szó sarjadzott, másfelől szinte nincs olyan fogalom, melyet ne tudnánk több szóval-képpel megvilágítani. Beszédünk és gondolkodásunk ily módon kétfelől kapcsolódik össze, akár az összekulcsolt kéz. Szókincsünk mérhetetlen gazdagságát hadd jelezze három szám: a fogyatékos értelműre 200-nál több, a beszélésre legalább 500, a helyváltoztatásra bizonyára van 1131 olyan szavunk, amelyet minden magyar azonnal megért. Ugyanis eddig számoltam - figyelmen kívül hagyva az eszközzel történő mozgásokat: a szánkázik bekerült, a szánkózik kimaradt.
"A gyökrend révén a magyar holisztikusan szemlél: az egészet látja, a lényeget, s abból eredezteti a részeket. Tehát levezető, az idegen szavak kedvelőinek: deduktív." Ezért hangsúlyos szavaink eleje, és ezért tesszük a mondatban előre a fontosat.
Ezért beszélünk egyes számban a többes testrészekről - láb, fog, haj, szarva közt a tőgyét, csikorgatom a fogam, stb. Ugyanilyen, tehát a névhasználatunk, a keltezésünk, a leveleink címzése. Számolásunk is ilyen: tizenegy, tizenkettő, tizenhárom, tehát elöl a nagy egység, a tíz, latinul: undecim, duodecim, tredecim.
*
A magyarban lényegében szabad a szórend, és úgyszólván korlátlan a szóalkotás lehetősége, aminek az a lényege, hogy nem csupán gyárthatjuk a szavakat, hanem a képiségből következően az először hallott szóleleményeket minden nyelvtársunk azonnal érti: "léptei lepotyorásztak a lépcsőn," olvasom egy regényben.
Talán az anyatejjel belénk ivódott nyelvi szabadságból következik egyénieskedésünk, kuruckodásunk, politikai szabadságvágyunk?

Észjárásunk tehát alapvetően nyelvi, s mint ilyen, független a származástól, függ viszont a nyelvben való otthonlét mélységétől.
Karácsony Sándor híres könyvében, A magyar észjárásban azt állítja, hogy "a mi gondolkodásunk lényegében mellérendelő", s ennek nyelvünk ezer bizonyítékát adja. Fogyaszt: a sonka a tányérról fogy, amitől a hasam nő. Az európai nyelvekben jórészt ismeretlen ikerszavak ellentéteket kapcsolnak össze: süt-főz, esik-kel, jön-megy, sőt: él-hal! A fogalmi gondolkodás szerint pl. élni, enni, lakni, lélek, bűnhődés külön fogalmak. A magyar lát összefüggést élet, táplálék, otthon, nász, börtön és lélek között. Nézzük: élet és étel szavaink azonosak, hangátvetéssel különültek el: nem élek hússal. Feleségemmel és anyámmal élek - tehát velük lakom. A lak gyök eszerint otthont is jelent, ahol lakozom. A lakás majdnem olyan fontos, mint az élelem. Lakni ugyanaz, mint élni valahol, lakhatatlan az élhetetlen bolygó. Jól lakni annyi, mint eleget enni, esetleg lakmározni. Némelyik étel laktat, némelyik nem. A lakodalom a nászi, házasodási lakmározás. A házasodás és a lakodalom közti összefüggésre mutat a régi nyelvhasználatunk "Én atyámnak házában sok lakodalmak vannak" (Müncheni kódex, János 14.2.) A XV. században a lakodalom tehát helyet, otthont is jelentett. Miután az ember lelkes lény, ezért a száz lakos száz léleknek is mondható.Szent István törvényei szerint bizonyos vétkesek börtönben böjttel lakoltak bűnükért.
Ezt a viszonyrendszert csak egy háromdimenziós képen ábrázolhatnánk, melyen látnánk az él-élvez-élelem-élet-étel-evés sort, majd ezek elágazásait, pl.: él - él vele - létezik, van - használ: kihasznál, fölhasznál, lehasznál, fölél - lakik - közösül, stb. majd ugyanezt végigvenni a sor többi szavával, kikutatva az élvez, az élelem és a többi rokonságát. Átjutván a lak - lakozás - lelakik - belakik - lakmározik - lakodalom - lakol családhoz, s megtennénk ugyanezt, akkor kiderülne, hogy egymással gyökkapcsolatban nem lévő szók közt jelentés-megfelelések akadnak: közösül, lakik, eszik, stb. Midőn egyre távolabbi szóbokrokba kerülünk, nem hagyjuk el nyelvünk háromdimenziós hálóját, melynek minden csomója többszörös összeköttetésben áll egymással. Látnánk, hogy a jelentések egy része a gyökökön, mint képeken keresztül áramlik, másika fogalmak értelmi összefüggései révén. És, amikor "mintegy félhomályban átsuhan értelmünkön a szó másodlagos jelentése" (W. Heisenberg), a magyarban sokadlagos jelentése, akkor mind valami nyomot hagy ott, legkivált megnyit egy asszociációs lehetőséget. Ezzel az adottságukkal kerültek előnybe a "marslakók", a kvantumfizikában, ahol newtoni mechanika fogalmai elvesztették használhatóságukat.
*
Az analógiás logika kutatta az asztrológiában, az alkímiában az elemek, a számok, a csillagok, a tulajdonságok összefüggéseit-kölcsönhatásait, s ez működik máig a gyermeknyelvben, a szerelmesek becézésében, a költészetben.
"A szám minden létező dolog ősképe" mondá hajdan Püthagorasz. Nyelvédesanyánk hajszálra ugyanezt állítja! Szám 'élőlények rendje, sora' (Etimológiai Szótár.) Számomra, számodra, számára stb. szavainkban a részesülőt magával a szám szóval nevezzük meg! Számlál, számít - aminek száma van, az létezik, aminek nincs, az nem számít, számfölötti, nem tartjuk számon, tehát fölösleges, sőt megeshet, hogy már nem létezik, fölszámoltatott. Akit száműztek, azt kitaszították a közösségből, a számosak közül, nem veszik többé emberszámba. A száműzött jogfosztott lett, bárki megölhette.Aki számadást végez, vagy számot vet, az mérték és érték szerint rendez, stb. Püthagorasznál az egy a legnagyobb szám, Isten száma, tehát egyetemes, egyesít, egyenlő - a számok összessége egytől egyig tart, és így tovább. Ötszáznál több szavunk tudja ezt! A kettő a meghasonlás száma: kétséges, kétszínű, máslás, másodörökös, fél, féleszű, pár. A három a tökéletességé: ennyi az igazság, a népmesei kerek erdő, a címer keresztje alatt a halmok száma. A négy a teljességé: elemek, év- és napszakok, stb. A kör és a kereszt-köröszt is közös gyökből ered. Jó hír, hogy más nyelvekben is, de nem ez a kérdés, hanem az, hogy hol és mikor tettünk szert erre az őskori tudományra, melyről - meg lehet számolni - ezernyi! szavunk tanúskodik? Nem tudjuk. Tudósaink nem is kutatják.
*
Ismeretes, hogy a gondolkodás agyunk két helyén, a jobb-, illetve a bal féltekében történik. 

A beszéd főleg bal féltekés, míg a jobb félteke néma, viszont jobban lát, sokkal többet tud a térmanipulációban. Digitális elven működik a bal félteke, a másik félteke analóg. - hallottuk Hámori József: Mit tud az emberi agy? című előadásában a Mindentudás Egyetemén. A "digitális", az erőteljesen fogalmivá vált nyelvek beszélőinél az egész folyamat döntően a bal féltekében zajlik. Ám a magyar nyelv képisége, levezető mivolta és analógiás természete, erősen igényli a jobb féltekét.
A bal félteke inkább algebrikus, míg a jobb félteke geometrikus, hiszen ez a 'jobban' látó félteke. A képzelőerő, kreativitás, muzikalitás jobb féltekés." - Számos nyelvnek nincs annyi szava, ahány mesénk, adománk és népdalunk van nekünk. Melyik nyelv képes efféle tréfákra? "Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja; jaj Baranyában a vadon élö Kis Pálnét nem keresik." Tessék elolvasni visszafelé; 20 szó, 84 betű!
- "Ám a zene komponálása (.) erőteljesen bal féltekés (.), mert az időérzés (.) csak a bal féltekében található meg. (.) A humorérzék, (.), a jobb félteke tulajdonsága. (.) Ha új dolgokat próbálunk kitalálni (.) a jobb félteke kialakít egy hipotézist, majd átküldi a bal féltekének, az raktározza, és (.) úgy dolgozik vele, mintha a sajátja lenne. A két félteke között tehát együttműködés van." A magyar gondolkodás ilymódon két féltekés: az értelem balos, az érzelem jobbos, akár az érdek és az érték. E következtetést magánlevélben megerősítette Gulyás Balázs agykutató is - Stockholm, Karolinska Intézet, az MTA külső tagja.
*
A német és általában az európai filozófia csodálatos erőssége a hajszálpontos fogalomképzés- és alkalmazás. A fogalmak reflektorként világítanak a homályosra. Világítani mi is tudunk, de akad még valami a tarsolyunkban! Zsoldos Imre nyelvészprofesszor szerint "a legmagyarabb szó a magyaráz!" Mi egyedülálló módon anyanyelvünket bocsátjuk a homályosra. Pl. egészség szavunk egybefogja a korszerű, holisztikus orvostudomány alapelvét. Vagy: magyarul a gondolkodás a gonddal való foglalkozás! Ez a rendszer-elvű összefüggés erősen meglepte Heideggert, amikor valaki szóbahozta előtte a dolgot.
A magyar filozófia a nyelv maga! Hegygerince az irodalom, különösképpen a népdal és a költészet. A mi nagy eszméltetőink írók és költők: Zrínyi, a zsoltárosok, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany, Ady, József Attila, Weöres, Krúdy, Jókai, Hamvas.
Aki nem tanul népdalokat, s nem igen olvas anyanyelvünkön, az műveletlen lesz, akár a sivatag, s talán közepes fizikatanár sem válik belőle.
*
Hámori akadémikus figyelmeztet arra, hogy "A szűkre szabott logika gyakran téveszméken alapuló láncolat, ami inkább az 'irracionális', egyben holisztikus jobb félteke bizonyos előnyeit mutatja." Tehát a bal-féltekés gondolkodás korlátos. Ámde ugyanez áll a jobbosra is. Talán ebből is fakad a magyar lélek sokat emlegetett szélsőségessége, érzelmessége, föl- föllobbanó szalmaláng természete, rajongása és dühös kiábrándulása: hol agyunk egyik felére bízzuk magunkat, hol a másikra. Művészi és politikai irányzatok alakultak eszerint - a magyar észjárás ellenére! Sokan érzik úgy, hogy nekik vigyázó szemüket folyton az éppen fönnforgó Párizsra kell vetniük, feledve látó tehetségüket. Csoda-e, ha a végén ilyeneket adnak írásba: "a humán perszonalitás hermeneutikai kognitivitása". Mások viszont azonnal és minden értelmi próba nélkül rajonganak bármiért, amiben holmi nemzeti délibábot látnak megképleni.
Ezért szenved népünk kétoldali történelemhamisítástól.
*
Az igazi magyar észjárás nem árvalányhaj és ingyom-bingyom, és nem is divat-izmus szerinti okostojáskodás, hanem különleges és hatalmas adottság.
Teller Ede, a marslakók, Ady, Krúdy, Mari néni meg minden mélymagyar gondolkodási előnye a magyar észjárás képessége. Ennek lényege: párhuzamosan gondolkodni analógia és Arisztotelész szerint, képekben és fogalmakban, két agyféltekénket együtt használni.
*
Összefoglalás

a magyar észjárás nyelvi: annál mélyebben tudunk gondolkodni, minél inkább otthon vagyunk nyelvünkben 

A magyar nyelv képes bármilyen fogalom megalkotására, ugyanakkor erőteljesen őrzi képiségét; 

A magyar toldalékoló nyelv. A szó töve lényegében gyökér, mely a mélyben szétágazva folyamatosan szóbokrokat hajt; a gyökök zömmel még képek, melyek az újonnan alkotott szavakat is érthetővé teszik; 

a szóbokrokkal összefüggően óriási, és mindenki számára érthető a szókincsünk; 

nyelvünk szemlélete mellérendelő: 

5a. egészből a részekre következtető (deduktív);
5b. analogikus - kapcsolatot teremt távoli jelentések, sőt, ellentétek között;
5c. holisztikus - rendszerszemléletű, pl. egészség, gondolkodik;
5d. az előbbiekből következően önmagában filozófia: magyaráz;

ősrégi műveltség őre, ld.: számok; 

a magyarul gondolkodó számára mindkét agyfélteke lehetőségeit megnyitja. 

 

  Bővebben Cz. G.: Nyelvünk ős-számtudománya, www.czakogabor.hu 'nyelvédesanyánk' rovatban.

 


 

A leghosszabb magyar mondat 

Az eddig ismert leghosszabb magyar palindrom, azaz oda-vissza olvasva ugyanazon jelentésű szöveg Brayer Gyula, magyar sakkmester szerelmes levele az 1800-as évek vége tájáról.
"Nádasi K. Ottó, Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám: A mottó: Szívedig íme visz írás, kellemest író! Színlelő szív, rám kacsintál! De messzi visz szemed... Az álmok - ó, csaló szirének ezek, ó, csodaadók - elé les. Írok íme messze távol. Barnám! Lám, e szívindulat Öné. S ím e szív, e vér, ezeket ereszti ki: Szívem! Íme leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? Öleli karom át, Édesem! Lereszket "Éva-szív" rám. Szívem imád s áldozni kér réveden, régi gyerekistenem. Les, ím. Előtte visz szíved is. Ég. Érte reszketek, szeret rég, és ide visz. Szívet - tőlem is elmenet - siker egy igérne, de vérré kínzod (lásd ám: íme, visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor, aki lelőtt, ó, engem: e ravasz, e kicsi! Követeltem eszemet tőled! E levelem íme viszi... Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaadó csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz! Szemed látni csak már! Visz ölelni! Szoríts! Emellek, Sári, szívemig! Ide
visz: Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is új ám: Nádasi K. Ottó, Kis-Adán."

185 szó, 916 betű! Na, ezt csinálja utánunk bármilyen nyelv!

http://www.liliom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=412999

By: Dr. Székely Zsuzsa

Bár az isten se fogja ezek után lemosni rólam (csak, ha akarja) hogy rasszista vagyok, de fel kell tennem az alábbi összeállítást! hogy miért? mert nem dughatjuk a fejünket a homokba! igenis van cigány bűnözés és tenni kell ellene valamit!

Nem vagyok radikális, de legalább az oktatás teljes reformjával az elkövetkező nemzedékeket mentsük meg ettől a terrortól!

Nem vagyok vak!

2008. április 22.: a Somogy megyei Öreglak-Barátihegyen két cigány férfi

vasvillával támadt egy juhászra, mert annak birkái az út mentén

legelésztek, és ez zavarta a támadókat.

2008. május 2.: Hajdúhadházon a bocskaikerti vasútállomás közelében öt
cigány fiatal rabolt ki egy idős hölgyet.

2008. május 4.: ugyanez a banda brutálisan megvert és kirabolt egy 67 éves

asszonyt, majd a bűncselekmény után alig egy órával egy kerékpárost

hagytak helyben és fosztottak ki.

2008. május 6.: Dormándon egy cigány nő fojtogatta gyermekei tanárnőjét,
mert az rászólt a tanulókra.

És az egyik legutóbbi undorító aljas eset!!!!!!! :

2008. november 23.: Kiskunlacházán egy 14 éves kislányt este hazafele menet

megtámadott 6 cigány, megerőszakolták, majd megyilkolták, és a meztelen

holttestét az út mellé hajították.

A másik felháborító aljas eset:

2009. február 8-án Marian Cozmát, az MKB-Veszprém játékosát szúrták le a veszprémi szórakozóhelyen. Két csapattársa is megsérült: Ivan Pesic kapus, a horvát válogatott tagja életveszélyes sérülést szenvedett, egyik veséjét el kellett távolítani, Zarko Sesum irányító játékos, a szerb válogatott tagja pedig súlyos szem- és arcsérülésekkel került kórházba.Az elkövetők közül 5 cigány-t állítottak elő, akiket társtettesként elkövetett emberöléssel gyanúsítanak.

Szerinted sincs cigánybűnözés???

március 4., 14:34


2008. március 14.: 3. 200 forintért kellett meghalnia annak a 74 éves
ceglédi

néninek, akit saját tanyáján ölt meg és rabolt ki két cigány férfi.

2008. március 19.: Tornyospálcán két cigány fiatal betört egy 54 éves
asszonyhoz, megverték és megerőszakolták.

2008. március 22.: Hajóson egy 37 éves cigány férfi betört egy 59 éves
asszony házába, megverte, majd elrabolta arany ékszereit.

2008. április 11.: Jászladányban egy 47 éves önkormányzati dolgozót szúrt

nyakon egy törött pohárral egy cigány férfi, mivel úgy vélte, a

helyhatóság nem foglalkozik kellő odafigyeléssel személyével.

2008. április 16.: Somogyzsitfán egy 77 éves asszonyt gyilkoltak meg és
raboltak ki cigány fiatalok.

2008. április 19.: Vásárosnaményban két cigány fiatal agyonvert és kirabolt
egy 69 éves férfit.

2008, április 19.: Kiskunhalason egy 34 éves cigány férfi betört egy 52 éves
asszonyhoz, brutálisan megverte és kirabolta.

március 4., 14:34

2008. február 6.: Tarnabodon három cigány fiatal - hosszabb ideje tartó
fenyegetőzés és

többszöri fosztogatás után - agyonverte és kirabolta a 67 éves Balogh
Lászlót.

2008. február 22.: Jászberényben egy 85 éves asszonyt vert agyon és rabolt
ki egy 32 éves cigány férfi.

2008. február 22.: Mátraszőlősön egy ágyhoz kötött bácsit rabolt ki egy

cigány fiatal, aki rágyújtotta az ágyneműt a magatehetetlen idős

emberre.

2008. február 23.: Tarnaörsön egy 80 éves asszonyt erőszakolt meg és rabolt
ki egy 20 éves cigány fiatal.

2008. február 23.: Nyírvasváriban két cigány tört be egy idős asszony
házába, fojtogatták, megkötözték, majd kirabolták.

2008. március 10.: Gyöngyösön egy cigány család brutálisan összevert egy

doktornőt a városi kórházban, mert nem akarta befektetni a család egyik

nőtagját az intézménybe, hanem járóbetegszakrendelésre küldte.
 

2007. március: egy 26 éves cigány fiatalember Polgáron alaposan leitta magát

a szociális segély fölvételét követően, majd ordítozva hazafelé indult.

Egy útkereszteződésnél ráordított egy idős kerékpárosra, ám az nem állt

meg. A cigány fiatalember utánaszaladt, lerántotta a bicikliről, és

többször fejbe rúgta. Az idős férfi belehalt sérüléseibe.

2007. húsvét hétfő: Bakson egy 19 éves cigány fiatalember agyonverte és
kirabolta a 99 éves Lajos Piroskát.

2007. június 23.: egy 23 éves dunakeszi illetőségű cigány nő cigarettát kért

egy idős asszonytól Újpesten, s mert nem kapott, dühében agyonszúrta a

hölgyet.

2007. június 24.: Ózdon egy 49 éves cigány férfi agyonvert és kirabolt egy
90 éves bácsit.

2007. szeptember 27.: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén három cigány

fiatal agyonverte és kirabolta a település egyik kocsmárosát.

2007. november 8.: Gyálon két cigány fiatal összerugdosott és kirabolt egy

103 éves nőt, aki csodával határos módon túlélte a brutális támadást.

2007. november 11.: nem volt ilyen szerencséje annak a 93 éves asszonynak,

akit Szalonnán vert agyon és rabolt ki egy cigány fiú.

2007. november 18.: Gadnán egy 88 éves nénit erőszakolt meg és rabolt ki egy

21 éves cigány fiatal. A gyilkos ezen felül összeszurkálta áldozatát,

kinyomta a szemét, baltával széthasította a fejét és levágta a lábát.

Megélhetési bűnözés?

2007. december 8.: a mátészalkai Luca

Bisztró tulajdonosa zárórakor már nem akart kiszolgálni egy részeg

cigány férfit, aki ezért telefonon odahívta barátait. A baseballütőkkel

érkező banda leütötte a kocsmárost, vasvillát döftek bele, majd

szétverték az ivót és a tulajdonos autóját is.

 

“Utálom a magyar népet!”

 

(Hazánkért, 2002. szeptember)

 

 

Köztudott, hogy a new yorki Hungarian Lobby vezetője Lipták Béla legfőbb életcéljának tűzte ki a magyarok és zsidók békítgetését. Az alábbi förmedvényt neki írta dr. Regős Péter, az MZSVSZ szóvivője, a Magyar Zsidók Világszövetsége az amerikai magyar ajkú zsidóság képviseleti szerve, -- egyébként -- “holokauszt-génes” dr. Regős Péter. Lipták legutóbbi körlevelelének címe: 
“A megbékélés alapja csak az igazság lehet!” [Lipták B.]

/N.B. A kiemelések tőlünk! Az eredeti E-mail üzenet a szerkesztőnél!–TJ/

 
Regős levele Lipták Bélához

 „Nézd Béla! A gyengémre tapintottál, s mivel a hangvétel baráti volt a részedről, hát én sem mehetek el amellett, hogy őszintén bevalljam (I have to plead guilty), hogy nekem eszembe sincs megbékélni azokkal, akik a népem (?) gyilkosai, mészárosai voltak. Ez nem egy pitiáner jogvita két pereskedö fél között néhány krajcárról, amin lehet vitatkozni, aztán később lehiggadva megegyezni peren kivül. 

Magyarországnak meg kellene újulnia erkölcsileg, szellemileg, kultúrájában, stb, de a magyar nép erre képtelen. Én tudom hogy miért, de kérlek ne kényszeríts arra, hogy ezt most megmagyarázzam. Csak nem azt várod el tőlünk zsidóktól, hogy egyik napról a másikra csak úgy felébredjünk, s megbocsássunk szeretteink elvesztéséért. Ez nem az az eset, amikor valaki véletlenül rálép a lábadra, és bocsánatot kér érte. Életet visszaadni sohasem lehet. Én például 1951-ben születtem, de a génjeimben hordozom a holokausztot.

Te meg két félröl beszélsz, akik nem akarnak megbékélni? Csak egy oldalon kérheted ezt számon, a gyilkos magyar nép oldalán. Véreim vére a kezeteken. Nekem ne próbáld eladni a nagy zsidómentő magyarok hosszú sorának hamis történetét, mert az nem hogy nem igaz, de még cinikus is 600 000 mártír teteme felett.”

 [Mi sem vagyunk „lehorgasztott fejűek”, sőt nyitott szemekkel járunk és hosszú idők óta figyelünk! Míg a Jad Vashem emlékmúzeumban csak 334 ezer ’magyar ajkút’ gyászolnak, az 1948-as magyar Statisztikai Hivatal kimutatása szerint mindössze 128 000 zsidó áldozata volt. Auschwitzban ’négymillió zsidó mártír’ nevét már lekaparták azokról a márványtáblákról, amelyeket korábban, szomorúan könnyezve maga II. János Pál pápa is megáldott! Ennek ellenére, Jehuda Bauer professzor szerint „a hatmilliós számot nem csökkentjük, csupán kiigazítjuk”…/„not reduced, only corrected.”/-Tóth J] 

 

„Az igazság az, hogy a gazság méreteihez képest alig voltak. Egy szégyen erre egyáltalán hivatkozni is. Én bátran kimondom - mert én nem egy lehorgasztott fejű, gyáva, szar zsidó vagyok, nekem van vér a pucámban - hogy én úgy utálom a magyar népet, hogy azt csak egy költő tudná megfelelően szavakba foglalni. Aztán ezért csak nyugodtan húzzátok le rólam a vizes lepedőt. Nem érdekel. 

Tehát nem Magyarországot utálom, hiszen a fák, az erdők, a mezők, a virágok, a folyók, a hegyek, s a völgyek nekem cseppet sem ártottak. Én ennek a népnek a kultúráját, karakterét, minden alapot nélkülöző nevetséges magabiztosságát utálom. Azt, hogy annak ellenére, hogy a térképen alig található meg ez a gyüszü méretü ország még nagyitóval is, minden nagyhatalmi vezetőt és nemzetet kioktat, lásd azt a barom Antallt és a még nagyobb állat Orbánt. Nem is fogadták őt Washingtonban, mármint Orbánt, s elárulom: közvetve ehhez nekem is van kissé közöm. Ezért nagyon is büszke vagyok. Majd egyszer elmesélem személyesen, hogy miért is van közöm hozzá.

Ezt az istenverte népet azonban nemcsak a holokauszt miatt utálom, hanem azért az erkölcsi fertőért is, ami ebben a kis szar országban uralkodik, mindegy hogy a komcsi vagy a náci oldalon vizsgálódunk. \”Engem ez az ország már apámban meglopott\” - írta a költő. Hát engem is. Egyenlőre ennyit erről.” +++ Tisztelettel, dr. Regös Péter

 

 

KOMMENTÁR

Ez a szennylevél -- többek között -- a magyarságot gyalázó, a korábban Magyarországon élő, majd az ú.n. rendszerváltozás után Kanadától „politikai menedékjogot” […!] kapott Landeszmann György főrabbira; a Szent Koronánkat gyalázó Új Hölgyfutár szennylapra; Csaplár Vilmos “Magyarország, te dög” című, 1991-ben az Antall-kormány művelődési Minisztériumának támogatásával kiadott könyvére; és nem utolsó sorban, a legnagyobb gyűlöletirodalomra, a Talmudra emlékeztet. Éppen ezért a Magyar Zsidó Világszövetség ’szóvivőjétől’ a hangnem nem meglepő! Az Olvasó képzeletére bízzuk: mi lenne, ha valaki Izraelre illetve annak népére azt mondaná, hogy „a gyűszű méretű szar ország”…vagy… „Én ennek a népnek a kultúráját, karakterét, minden alapot nélkülöző nevetséges magabiztosságát utálom.” ?

Regős Péter mostanában azzal szórakozik, hogy a MOSZAD-ügynökség tagjaként, hazai és torontói magyaroknak E-mail-en -- PREGOS47@aol.com -- nyomdafestéket nem tűrő, és a címzett egyéni/családi biztonságát fenyegető üzeneteket küldözget. (MZSVSZ vagy Moszad-ügynök ide vagy oda, azért az ilyen leveleket az Internet-Webmaster, de még a sokszor politikailag helyes kanadai rendőrség is komolyan vesz, mert a terrorista szó ma nagyon divatos!) Ezenkívül, kioktatja a magyar népet, hogy -- „Magyarországnak meg kellene újulnia erkölcsileg, szellemileg, kulturájában…” 

Tudjuk, hogy nem minden zsidó gondolkodik/viselkedik így, és módfelett sajnálatos, hogy őket is ez a társaság képviseli. De miért?

Regős társaságának igen messzire elnyúlnak a csápjai. Amikor Liptáknak azt írja a fenti levélben, hogy Orbánt nem fogadták Washingtonban és ehhez neki is köze van, sőt büszke rá, akkor nyílván arra célzott, hogy ő a Magyar Zsidó Világszövetség szóvivője, amit úgy látszik Lipták Béla nem tud, pedig mindketten New Yorkban élnek.

Elgondolkodtató, hogy Regős Péter miért éppen most, a ki tudja hány állampolgársággal rendelkező Ron Werber által, a kommunistákat befuttatott magyarországi választások után lett a nemzetközi zsidó szervezetek ilyen hangos szóvivője? Nyilván a „nagy győzelem” után érzik magukat oly nagy biztonságban, hogy a magyar néppel szemben „a szóvivő” az ilyen hangnemet megengedhet magának!

 

Ø Egyik olvasónk írja Torontóból:

“Igaza van Regős Péternek is. Mindenkinek joga van azt utálni amit és akit akar, ha nem sajnálja az avval járó negativ vibrációt. Viszont, akkor legyen olyan kedves Regős Péter odahatni, hogy sem ő, sem kedvenc fajtestvérei ne használják a magyar nyelvet titkos nyelvként a new yorki tőzsdén, és Jeruzsálemben sem, és egyáltalán sehol. Az igaz, hogy nem azon a szinten használják mint Vörösmarty, vagy Arany János, mert egy életet lehet eltölteni a kutatással és senki nem fog találni egyik költő művében sem trágár magyar szót, - ami része ugyan az utcán használt magyar nyelvnek, de nem jellemző a magyar kultúrára -. mig a "regősök" tiz perc leforgása alatt ömleszteni tudják minden vonalon. De éppen ezért ez a szörnyű érzés talán elviselhetőbb lenne számukra, ha kitépnék a saját nyelvüket, hogy ne tudják többé beszélni ezt a gyűlölt nyelvet. Milyen nagy csend lenne egyszerre a világon! Ugye, hogy mindenre van megoldás? Csak hát el kell jutni egy bizonyos szintig, hogy ötletei legyenek az embernek….”

 

Hogy is mondotta a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István? - “Nyelvének pengése, még nem a szívének zengése!”

A cion-fasiszták időnként a lengyel népre mondják, hogy “a zsidógyűlöletet már csecsemőkorukban szívják magukba az anyatejjel.” Vajon Regős Péter kitől vagy honnan szívta magába a gyűlöletet? A Talmudból? Talán Ilya Ehrenburgtől? Vagy a magyar nyelven is beszélő romániai túlélőtől, Elie Wieseltől, aki még a könyvében sem restellte leírni, hogy “minden zsidónak ápolnia kell szívének egy bizonyos csücskében az egészséges németgyűlöletet?” Regős Péter szívében is van külön gyűlölet-tároló kamara a magyarok iránt? Mert a levelei ezt bizonyítják!
Kicsoda dr. Regős Péter? 

A szóvivő MOSZAD-ügynök eddig csendben küldözgette tudósításait az Amerikában élő „bűnös magyar nép” tevékenykedéseiről, és úgy általában a fasisztákról meg az antiszemitákról, amelyekkel a legnagyobb politikailag helyes lapokat gazdagította. (Aztán mit ad Isten….! szennyes leveleivel egyszerre kinövi magát a szürke ismeretlenségből.) Többek között a budapesti KURIR napilap, az ÚJ ÉLET zsidó lap, és a Torontóban megjelenő MENORAH nevű folyóiratok new yorki tudósítója, aki ez utóbbi lap második oldalán írja firkálmányait, amelynek főszerkesztője az a Kosaras (Pufi) Vilmos, aki néhány évvel ezelőtt a torontói Magyar Ház Fegyveres Erők Múzeumáról írt cikkéhez bőséges helyet kapott a TORONTO STAR angol nyelvű lapnál, hogy a magyarságot kedvére fasisztázza és irredentázza az egész világ előtt!

Bizony, Regős Péter nem akárki, és főleg nem olyan elmebeteg, mint amilyennek a HL-körlevélben Kopácsi G. Judit véli, hanem nagyon is tudatos, cion-fasiszta érdekeket képvisel! Tudniillik ő, mint ’szóvivő’, ahhoz a nemzetközi MZSVSZ-szervezethez tartozik, amely – Tordai Péter, Lancz Tibor, Zoltai Gusztáv, dr. Farkas Ervin, Káldor István társaságában -- a magyar ajkú kisebbség intézményét, a MAZSIHISZ-t is magában foglalja. A Hungarian Lobby körlevelében, legalább két ’politikailag helyes’ személy úgy gondolta, hogy Regős „szegény, szerencsétlen elmebeteg, akinek gyógyulásra van szüksége”. Ugyan! Ha a bíróságon valakinek enyhíteni akarnak a büntetésén, akkor arra rásütik, hogy „elmebeteg.”

De a jövőben Regősnek majd kimerítően megmagyarázzuk, hogy tulajdonképpen kik is a tulajdonképpeni felelősök Magyarország “gyűszű méretű” állapotáért, és az „erkölcsi fertőért”.  

Három kérdés marad, (valószínűleg válaszolatlanul): 

(1) Vajon hogyan vélekedik a HL-en „elmebajosnak” minősített dr. Regősről a Magyar Zsidók Világszövetsége, a MAZSIHISZ és a MOSZAD?! Érdeklődéssel várjuk a magyarázkodásukat!

(2) Lipták Béla valóban komolyan gondolja a békítgetést magyarok és zsidók között? És egyáltalán KIK adják meg a „megbékélés és az igazság” feltételeit és alapjait? 

(3) Ha Regős Péter ’annyira utálja a magyar népet’, vajon miért használja e nép nyelvét, a magyart? Ugyanis, mi nem akarjuk, hogy magyar szavak leírásánál, kiejtésénél a nap minden órájában hányinger és egyéb betegségek sorozata kínozzák!?+++

---------------------------

 

Ø Nevezett “tisztségviselők” Nyilatkozata megtekinthető az ÚJ ÉLET ONLINE oldalán.

Ø Regős levele Lovas Istvánhoz

 /ennek még nincs vége!/ 

Tóth Judit

 

 

Forrás: http://www.hazankert.com/02szept8.html

Ui: ezért a bejegyzésért nem hiszem, hogy rasszistának lehet titulálni, hisz akár mely nemzet képviselőjétől sem tűrnék el hasonló véleményt!

Mindenki előbb odahaza csináljon rendet, majd utánna érje kritika a másik házát.

 

 


 

Sándor István szerint a romló gazdasági helyzet csak erősíti a bűnbandákat Magyarországon

szerző: Suhajda Zoltán
2009. február 10. kedd
olvasási idő 7 perc 

 
A húszkilós rendőr elesik, ha a szél megfújja. Hogy merne odamenni a kigyúrt izomagyúak közé, akik vannak öten, hatan vagy tízen? Megeszik, mint a kiflit. 
 
A húszkilós rendőr elesik, ha a szél megfújja. Hogy merne odamenni a kigyúrt izomagyúak közé, akik vannak öten, hatan vagy tízen? Megeszik, mint a kiflit. 
Marian Cozma veszprémi meggyilkolása után a figyelem Enying és az ott működő bűnözői klán felé fordult. De kikből állnak ezek a bandák, és hány van az országban? Milyenek a módszereik, és miért nem tesz a rendőrség semmit ellenük? Az egykori főnyomozót, Sándor Istvánt, a Papát kérdeztük. Az exrendőr szerint a rendőrség tehetetlen, a bűnözők csoportjai anyagi és fizikai értelemben is erősebbek a rendőröknél. A veszprémi gyilkosság csak rövid szünetet jelent, rövidesen megint minden úgy megy, mint korábban. 
   

Sándor István „Papa”
nyugalmazott rendőr alezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt főnyomozója

– Hány, az enyingihez hasonló klán működik az országban? 
– Nagyon sok. Szinte minden nagyobb városban. De inkább összeverődött csoportnak nevezném őket. Nem túl jól szervezettek, inkább egy-két ember által jól irányított, bűnözésre hajlamos fiatalok bandájáról van szó.

– Mennyire kötődnek a cigánysághoz ezek a csoportok?
– Van, ahol az etnikumból állnak össze a csapatok, máshol vegyesen. De a bandák nemcsak a cigányokra jellemzők, ezek a csoportok a megélhetési bűnözés miatt szaporodtak el. Egy-egy pénzesebb, rutinosabb bűnöző maga köré gyűjti a fiatalabbakat, fillérekért felbéreli őket, miközben magának erős bázist épít ki; a nagy sereggel meg tud félemlíteni embereket, embercsoportokat. Budapesten is van olyan bűnöző, aki két-háromszáz embert tud mozgósítani. A szervezet hierarchikusan van felépítve, a vezetőkhöz nehéz eljutni, mert addig tíz-tizenkét szűrőn kell keresztülmenni. 

– Akiket Ausztriában elfogtak, mert a gyanú szerint leszúrták Marian Cozmát, milyen pozíciót foglalhatnak el a bandában? Nyilván nem ők a vezetők…
– Biztos, hogy nem. Ők katonák. Erőszakos bűncselekményekre vannak felfogadva, ők azok, akik bizonyos célok elérése érdekében megfélemlítik az embereket. Hasonló eset fordult elő néhány hónappal ezelőtt Kecskeméten: bementek húszan-harmincan egy szórakozóhelyre, és szétszúrtak három-négy embert. De említhetném Pécset, Biatorbágyot, teljesen mindegy, melyik várost mondom, mindenhol megtalálhatók.

– Miért érezzük úgy, hogy a rendőrség semmit sem tesz a bandák ellen, a veszprémi késelés gyanúsítottjait is ismerték korábbról?
– Épp az a szomorú az egészben, hogy a rendőrség mindenről tud, de csak statisztál, A cikk folytatása...
vagy tehetetlenül nézi az eseményeket.A cikk folytatása...

HIRDETÉS




– Olyat is hallani, hogy valamiféle hallgatólagos megállapodás van a klánok és a rendőrség között.
– Nem nevezném megállapodásnak, inkább tehetetlenségnek. A bűnözői csoportok ki tudták nőni magukat, és büntetlenül csinálhatnak szinte bármit. Még ha a rendőrség szeretne tenni is valamit, nincs meg hozzá az ereje. A bandavezetők gazdaságilag erősek, a magyar rendőrség meg a béka segge alatt van. Elég csak megnézni a rendőrök átlagéletkorát: büszke a főkapitány, hogy huszonöt és harminc között van az állomány. De az annyit is ér! Másrészt sok az áruló a rendőrségen belül, mert a bandák meg tudják venni a gyenge láncszemeket. Pedig az elkövetőket kisebb balhékért is bíróság elé kellene állítani, és így megelőzhető lenne a nagyobb balhé.

– A kisebb balhék miatt eddig miért nem lehetett bíróság elé állítani a bandatagokat? Miért hunynak szemet a rendőrök bizonyos bűncselekmények fölött?
– Oda se mennek. A húszkilós rendőr elesik, ha a szél megfújja. Hogy merne odamenni a kigyúrt izomagyúak közé, akik vannak öten, hatan vagy tízen? Megeszik, mint a kiflit.

– Gyúrjanak jobban a rendőrök? Vagy mit lehet ez ellen tenni? 
– Semmit. Akinek valamirevaló esze van, az nem megy rendőrnek, inkább más munkát választ, ahol megbecsülik, és megkeresi a pénzét. Annyira szétverték a rendőrséget, hogy a fiataloknak nincs is kitől megtanulniuk a szakmát, illetve a külön műfajnak számító operatív munkát. Pedig mindenféleképpen operatív információk szükségesek, így lehetne bomlasztani a csoportokat. 

– Hogyan változtathatja meg a rendőrség és az enyingi klán viszonyát a veszprémi gyilkosság, illetve a két gyanúsított elfogása?
– Sehogy. A rendőrség csak tűzoltást végez. 

– Ugyanúgy folytatódik minden, mint korábban?
– Persze, az élet megy tovább. Akik nem voltak benne a veszprémi gyilkosságban, azokat nem vonják felelősségre. De van egy életszínvonal, amelyet tartani szeretnének, és mivel munkájuk nincs, másképp teremtik elő a pénzt. 

– Rögtön a rendszerváltás után megjelentek Magyarországon a bűnöző klánok?
– A kilencvenes évek közepén, igazából az olajbűnözéssel egy időben épültek ki a csoportok. A piti bűnözők nagy pénzhez jutottak, a pénzzel hatalmuk lett, meg tudtak venni embereket, ki tudták fizetni a katonákat. Előtte nemigen volt ilyesmi. 

– Milyen bűncselekményeket követnek el?
– Drogkereskedelem, védelem, uzsora, a leggyakoribb eszközük pedig a megfélemlítés. Például azért félemlítenek meg valakit, hogy ne induljon el egy pályázaton, mert az a banda vezetőinek érdekeit sértené. De mondok egy másik példát: sok árverést már az interneten tartanak, de nem mindet. Van mondjuk végrehajtási árverés, és ne adj’ isten összejátszanak a végrehajtóval. Odamegy nyolc-tíz ember, nem engedik be a többi licitálót, és bagóért hozzájutnak például egy ingatlanhoz. 

– Milyen módszerekkel szoktak jobb belátásra bírni valakit? Nyilván nem gyújtják föl egyből a házát…
– Nem gyújtják fel egyből. A legcélravezetőbb a megfélemlítés. Beígérik a verést, gondoskodnak róla, hogy elromoljon az illető autója, vagy elmondják neki, merre szokott járni a gyereke vagy a felesége. Ez pont elég ahhoz, hogy összeszarja magát az ügyfél. A család a legérzékenyebb pont.

– Mennyire gyakoriak a rivális klánok közötti összetűzések vagy akár gyilkosságig fajuló leszámolások?
– Erre nagyon vigyáznak, inkább megpróbálnak kiegyezni a vezérek. Nemigen konfrontálódnak, mert akkor meg kellene osztaniuk az erejüket, ezért országosan is összefognak. A gyilkosságok nem gyakoriak, Veszprémben sem azért mentek arra a szórakozóhelyre, hogy megöljenek valakit, hanem így alakult a helyzet. Az sincs kizárva, hogy kábítószer hatása alatt álltak, mert nagyon sok a drogos azok között, akik a piszkos munkát elvégzik.

– Kell-e az átlagembereknek félniük a bandáktól?
– Ha valaki rosszkor van rossz helyen, akkor igen. Ezt mutatja a veszprémi eset is, de ugyanilyen a kecskeméti vagy a pécsi ügy is.

– A magyarországi szervezett bűnözés rendszerében hol helyezkednek el az enyingihez hasonló klánok?
– Annyira nincs kifejlett szervezett bűnözés Magyarországon. Nem tudnak maffiaszerű hálózatokat kiépíteni, mert mindenki főnök akar lenni. Nincs meg az egység, az összetartó erő. Vannak a nagyok, akik sok pénzzel rendelkeznek, és próbálják maguk alá gyűrni a többit. 

– Lát arra esélyt, hogy a közeljövőben megfékezze a rendőrség a bandákat?
– Először a rendőrségnek kellene megerősödnie, hogy a bandák szerveződését még csírájában elfojtsa. Máskülönben folytatódhatnak a kilencvenes évek közepén elkezdődött bandaháborúk. Ahogy romlik a gazdasági helyzetünk, úgy erősödnek a bűnözői körök. Örülök annak, hogy a miniszterelnök korrupcióellenes hivatalt hoz létre, de a korrupciót nem ezek a hivatalok fogják megállítani. 

– Mi kellene hozzá?
– Tiszta gazdaság, munkahelyek, reális bérek normális adózással, hogy a vállalkozók ne kockáztassanak. Amíg ezek nem teljesülnek, nem lesz változás. Sok a tisztességes ember is, de az adóhatóság és a rendőrség egy része korrupt. És amíg lószar van, veréb is van…

 Tc. Dr. Kovács Tamás úr 

A Magyar Köztársaság Legfőbb ügyésze részére 

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Alulírott Dr. Morvai Krisztina jogász feljelentést teszek Izrael állam kormányának tagjai, hadseregének parancsnokai és további ismeretlen személyazonosságú, izraeli állampolgárságú bűnelkövetők ellen a Genfi és a Hágai egyezményekben büntetni rendelt emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt.
A Magyar Büntető Törvénykönyv 4.§ (1) bekezdés a, pontja szerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az emberiség elleni vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. Álláspontom szerint az Izraeli állampolgárságú bűnözők (kormánytagok, katonai parancsnokok és "polgári személyek"1) által a megszállt gázai övezetben a palesztin lakosság sérelmére az elmúlt három hét során sorozatban elkövetett erőszakos, fegyveres cselekmények minden kétséget kizáróan megvalósították az alább részletes felsorolásra kerülő - nemzetközi jog alapján, de a magyar jog szerint is - büntetendő emberiség elleni bűncselekményeket. Bár Izrael állam a bűncselekmények leplezése céljából megtiltotta, hogy az elkövetés színhelyén újságírók tartózkodjanak, a világ megismerhette azt a kirívó embertelenségű bűncselekmény-sorozatot, amelynek eddigi következménye egyebek mellett több, mint 1100 halott, és kb. 5200 sérült. A halottak és a sérültek többsége polgári személy, jelentős számban gyermek és nő. Teljes családok haltak meg a mindenre elszánt, a nemzetközi jogot semmibevevő elkövetők tettei következtében. Szülők nézték végig egyszerre 3-4 gyermekük embertelen fájdalmak között haldoklását, végtagjaik amputálását, kimondhatatlan testi és lelki szenvedéseik sorozatát. A bűnözők felelősségét súlyosítja, hogy a polgári lakosságnak a védekezésre, menekülésre esélyt sem hagyva követik el a legnagyobb tárgyi súlyú, az alanyi oldalon pedig a legkirívóbb embertelenséget, kegyetlenséget tükröző cselekményeiket. A büntetés kiszabásánál ezeket a szempontokat jelentős súllyal lesz szükséges figyelembe venni. A bűncselekmények elkövetésének bizonyítékaiként becsatolom az elkövetésre vonatkozó ENSZ jelentéseket és határozatot, egyéb jelentős nemzetközi szervezetek hitelt érdemlő jelentéseit, dokumentumfilm felvételeket és fényképeket. (Kérek mindenkit, akinek hiteltérdemlő bizonyíték jut a birtokába, hogy ezeket Legfőbb Ügyész Úr részére szíveskedjék eljuttatni, Legfőbb Ügyész Urat pedig kérem, hogy a beérkező bizonyítékokat az ügy anyagához csatolni szíveskedjen.)
Az alábbiakban részletesen bemutatom azokat az emberiség elleni bűncselekményeket, amelyek a rendelkezésre álló - s az egész világ által megismert - bizonyítékok alapján megállapíthatóak az izraeli állampolgárságú bűnözők terhére.
Az elkövetők az elmúlt húsz napban a következő bűncselekményeket követték el, a következő törvényi tényállásokat valósították meg - részben tettesi, társtettesi, részben bűnrészesi, azaz felbújtói és bűnsegédi minőségben.
A Büntető Törvénykönyv 153. § /2/ bekezdésébe ütköző háborús uszítás;
a Btk. 155.§ (1) a, b, c pontjaiba ütköző Népirtás, (genocidium)
a Btk 157§ (1) a, és b, pontjaiba ütköző Apartheid,
a Btk 158§ (1) bekezdésébe ütköző és a második bekezdés szerint minősülő Polgári lakosság elleni erőszak,
a Btk 160§-ba ütköző bűnös hadviselés és
a Btk 160/A §-ba ütköző Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása
A fentebb felsorolt és maradéktalanul megvalósult bűncselekmények részletes meghatározása a Btk-ban az alábbi: 
Háborús uszítás
153. § (1) Aki háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el. (.)
Népirtás (Genocidium)
155. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, (.) bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Apartheid
157. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából
a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetőleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,
bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(.)
Polgári lakosság elleni erőszak
158. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben erőszakot alkalmaz, embertelen bánásmódot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz.
Bűnös hadviselés
160. § Az a katonai parancsnok, aki a hadviselés nemzetközi jogi szabályainak megsértésével
a) olyan hadműveletet folytat, amely súlyos kárt okoz a polgári lakosság életében, egészségében vagy javaiban, a veszélyes erőket tartalmazó létesítményekben,
b) védelem nélküli helység, vagy fegyvermentes övezet ellen indít támadást,
bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása
160/A. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen az ellenséggel, polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat, bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(.) 
A legutóbb említett bűncselekménnyel összefüggésben megjegyzem, hogy a tiltott fegyver az a foszfor tartalmú robbanószer, amely - a nemzetközi sajtóban bemutatott fényképek, illetve a helyi orvosi beszámolók szerint - az emberi szöveteket csontig hatolóan, teljes egészében szétégető, elviselhetetlen fájdalommal járó égési sérüléseket okoz. Mi sem jelzi jobban a bűnelkövetők kirívó kegyetlenségét és az áldozatok iránti gyűlöletét, ideértve a palesztin csecsemő és gyermekáldozatokat is, mint az, hogy ilyen különleges, kirívó testi szenvedést okozó fegyvert vetnek be. Ismételten hangsúlyozom, hogy a rendkívüli, a joggyakorlatban szinte ismeretlen mértékű lelki sanyargatás és testi kínzás minden gátlás nélküli alkalmazása az elkövetők részéről olyan embertelenségről és kegyetlenségről tesz tanúbizonyságot, amit a büntetés kiszabásánál a legnagyobb súllyal kell figyelembe venni. Ehhez kapcsolódóan kérem Legfőbb Ügyész Urat, hogy a várható büntetés súlyosságára is figyelemmel az elkövetők őrizetbe vételét illetve előzetes letartóztatását feltétlenül elrendelni, illetve kezdeményezni szíveskedjék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a jelenlegi izraeli kormány valamely tagja, vagy valamely jelenlegi parancsnok, illetve a bűncselekmények valamelyikét megvalósító izraeli személy Magyarország területére belép, haladéktalanul őrizetbe kell venni, hogy államunk a nemzetközi jogon alapuló bűnüldözési és büntetőigazságszolgáltatási kötelezettségének eleget tehessen. 
Legfőbb Ügyész Úr! A megszállt Gázai övezetben palesztin gyermekek, nők, idősek és más polgári személyek ezrei sérelmére elkövetett - egyértelműen a földjükről való elmenekülésüket célzó, gyarmatosító jellegű - kirívóan agresszív erőszakos cselekményeket követnek el. E durva testi és lelki kínzások Magyarország és a világ minden tisztességes polgárából a megrendülés, a fájdalom, az együttérzés és a felháborodás érzéseit váltják ki. Noha fontos, hogy ezeket az érzelmeket kimondjuk és kifejezzük, világossá kell tenni, hogy jogállamban a jogalkalmazást és az igazságszolgáltatást nem az érzelmek, hanem a jogszabályok vezérlik. Nem a harag vagy a felháborodás okán kell büntetőeljárást indítani a bűnőzők ellen, hanem tisztán objektiv okokból: azért, mert a magatartásuk világosan és egyértelműen jogszabályba ütközött és bűncselekményt valósított meg. Legfőbb Ügyész úr ennélfogva könnyű helyzetben van, hiszen elegendő a cáfolhatatlan bizonyítékokat és a tényeket összevetni a rendelkezésre álló jogszabályokkal s máris megállapítható, hogy jogellenes cselekmények, bűncselekmények történtek, amelyek elkövetőivel szemben a Magyar állam eljárhat, s a Legfőbb Ügyész büntetőeljárást indíthat. A legkevésbé iskolázott ember számára is egyértelmű a jogi helyzet. Ha összeveti a televizióban látott képsorokat, az ENSZ jelentések által megállapított tényeket és a törvényszöveget látja,hogy itt súlyos bűncselekmények történtek, amelyekért a súlyos büntetés nem maradhat el. Arra a nem várt esetre, ha Legfőbb Ügyész úr eltekintene a büntetőeljárás megindításától, kérem, hogy a sajtó, az ország nyilvánossága előtt adjon számot ennek indokairól, amelyeket magam részéről, jogászként epillanatban a történeti tényállás és a vonatkozó jogszabályok teljes egyértelműsége miatt elképzelni sem tudok. Nyilvánvalóan nem tekinthet hitelt érdemlő jogi érvelésnek Izrael államnak az a magyarázata, miszerint jogos védelmi helyzetben jártak el. Azt, hogy mit tehet egy állam, ha határán kivülről -esetlegesen, mint ebben az esetben is történt:megszállt területéről - rakétatámadások érik, a nemzetközi jog szabályozza. Semmiképpen nem megengedett az agresszió, polgári lakosság tömeges kegyetlen lemészárolása, földjéről való elkergetése. Márpedig a jogállamiság elve megköveteli, hogy csak a nemzetközi és a magyar jog keretei között kerüljön megítélésre a történeti tényállás. Sem Magyarország sem más állam nem nyújthat segédkezet ahhoz, hogy egy magát felsőbbrendűnek és kivételezettnek gondoló állam kivonja magát a nemzetközi jog hatálya alól. 
Az izraeli bűnelkövetők által megvalósított emberiség elleni bűncselekményekkel összefüggésben az a további kérésem Legfőbb Ügyész úrhoz, hogy tekintse át annak jogi lehetőségeit, hogy megakadályozzuk emberiség elleni bűnelkövetők magyarországi esetleges vagyonszerzését, illetve amennyiben a köztudottan jelentős mértékű izraeli vagyon tulajdonosai között emberiség elleni bűnös van, akkor a magyarországi vagyon azonnal zárolás alá kerüljön. Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Magyarország háborús, emberiség elleni bűnözők menedékévé, búvóhelyévé, esetlegesen kedves tartózkodási helyévé váljon. 
Budapest, 2009. január 16. 
Dr. Morvai Krisztina jogász

Drága a Meki, bizony mondom nekenek! De csak nekünk számít drágának, mert van aki a pénzéért olyan gasztronómiai élvezetekhez juthat, amit mi el sem tudunk képzelni :-P

Kivéve, persze a disznyósajtot!

ÍME:

A világ legdrágább hússzeletei 

   
A steakek általában az étlapok legdrágább fogásai közé tartoznak, de azért valószínűleg meghökkennénk, ha a számla kiegyenlítésekor kiderülne, hogy több mint fél millió forintot kell fizetnünk a vacsoránkért. Hogy mi is kerülhet ennyibe egy darab marhahúson? Most eláruljuk. 
Libamáj puhaságú steak, ami a legenda szerint olyan marha húsából készült, amit előzőleg sörrel itattak, illetve kézzel masszíroztak. A hús nyers állapotában majdnem fehér, elképesztő mennyiségű zsírt tartalmaz. Ez a pompás csemege Japánból, még pontosabban a Wagyu nevű marhából származik, melyet kiváló minősége és nagy kelendősége miatt már más országokban is tartanak.
 
A japán wagyu marha 


A steakek képzeletbeli nemzetközi dobogóján álló fogások szinte kivétel nélkül ebből a fajta marhából készülnek. A séfek, az állattartók és a hentesek véleménye megegyezik abban, hogy a Wagyu marhából készült steakek a legjobbak a világon. Kobe marha - ezt az elnevezést azok a Wagyu állatok érdemlik ki, melyek Japán Hyogo tartományából származnak, s emellett még megfelelnek számos egyéb előírásnak is. A Kobe talán a Wagyu marha leghíresebb fajtája, egyben a legdrágább is.

Tokiótól alig néhány órát kell utaznunk a gyorsvasúttal nyugatra, és máris elérjük Kobe városát, ahol a Kobe Renga-tei Steak étterem található. A marhát sütés előtt lágy papírba csomagolják, majd ráhelyezik a réz és vas grillre. Pont ugyanezzel a módszerrel készítették el a szumó harcosok is vaddisznó sültjüket kétszáz éve, az Edo-korszakban - olvasható az étterem weboldalán. A vendégeknek azonban jó mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha meg akarják kóstolni a finomságokat, hiszen a steak-menü (skót lazacfilével, salátával, desszerttel kiegészítve) 206 dollárba, azaz 38 ezer forintba kerül. A tokiói Aragawa étteremben a Kobe 250 grammos, faszénen sütött szeletje 300 dollárt, vagyis 56 ezer forintot kóstál, mellé mustárt és borsot kínálnak.
 
A méregdrága kobe marhahús 


A szigetországon kívül még az Egyesült Államokban és Ausztráliában is tenyésztenek Wagyu génállománnyal rendelkező marhafajtát (melyet egyes észak-amerikai helyeken kereszteztek a fekete Angus fajtával). A Wagyu Japánon kívüli tenyésztése 2001-2005 között élte virágkorát, mikor az USA megtiltotta a japán marha importját, de népszerűsége azóta is csak nőttön-nő.

A világ legdrágább steakje Chris Albrecht nevéhez fűződik, ő a New York-i Craftsteak étterem főszakácsa, aki egyszer - privát rendelésre - a Wagyuból készült, különlegesen nagy rib-eye steakért (a rib-eye olyan steak, amit sokszor a csonttal együtt tálalnak, a bélszín alsó feléből készül) 2 800 dollárt, vagyis 520 ezer forintot kért.

A Las Vegas-i Bradley Ogden konyhafőnökének, David Varley-nek Kobe marhából készült steakje szintén nem olcsó mulatság, unciája ugyanis 33 dollár (körülbelül 6 ezer forint), tehát egy közel 250 grammos steak nagyjából 260 dollárba, azaz 48 ezer forintba kerül.

Wolfgang Puck, a hollywoodi sztárok szakácsa is nyitott egy steakhouse-t Beverly Hillsben, a CUT séfje, Ari Rosenson szerint mind a japán, mind az amerikai nevelésű Wagyura igen nagy a kereslet. "Teljesen el vagyok bűvölve. Az emberek rettentő mód kíváncsiak, alig bírom alapanyaggal. A minőségről pedig csak annyit, hogy számtalan visszatérő vendégünk van." Rosenson étlapján a 250 grammos az eredeti japán, Kyushu városából származó Wagyu marhaétekért 160 dollárt, azaz 30 ezer forintot kell fizetni.

Forrás:

http://www.deluxe.hu/cikk/20070402/a_vilag_legdragabb_husszeletei/

Wifizés és trükkfelvétel az új digitális kamerákkal


Az Olympus új fényképezőgépe huszonhatszoros zoomot kínál, a Sony új kompakt kamerájában már böngésző is van, így wifin fel lehet tölteni róla a netes képtárba a felvételeket, a Casio legújabb zsebgépeivel pedig trükkfelvételeket is lehet készíteni, nagy zársebességű videorögzítő módjuk pedig akár egy vízcsap csepegését is rendkívül érdekes eseménnyé varázsolja. A CES technológiai vásár legérdekesebb digitális kamerái.

Automata feltöltés a wifis kameráról


A Las Vegas-i technológiai seregszemle egyik legérdekesebb szereplője a fotós termékek közül a Sony új zsebfényképezőgépe, a Cyber-shot DSC-G3-as. A kompakt készülék állókép esetében 10 megapixeles, videorögzítéskor 640x480 pixeles felbontást, 4-szeres optikai zoomot (35-140 mm), négy gigabájt - bővíthető - beépített memóriát, valamint arc- és helyzetfelismerő automatikát is tartalmaz, hátoldali LCD-je pedig jókora, 3,5 colos. Egyediségét azonban az adja, hogy Linux-alapú szoftver fut rajta, és támogatja a wifit, így egy hotspot közelében egy gombnyomással feltöltheti a tulajdonos fotóit, videóit az olyan ismert megosztószájtokra, mint például a Picasa vagy a YouTube vagy más oldalak. 



A Sony Easy Upload nevű online szolgáltatása azt is lehetővé teszi, hogy a frissen feltöltött képekről e-mail értesítőt küldjön a rendszer automatikusan az előzetesen beállított ismerősöknek és azokról a kameramemóriába letölteni is lehet felvételeket. Az amerikai piacon forgalomba kerülő készülékekről az AT&T országszerte működő wifi elérési pontjait ingyen lehet majd használni 2012 januárjának végéig. A DSC-G3-as kamera nettó 500 dollárba, vagyis nagyjából 100-105 ezer forintba kerül.

Trükkfelvétel a Casio új Exilimjével

A japán Casio hat új, zsebméretű fényképezőgépet is bemutatott Las Vegasban, ezek közül három új modell (az EX- Z400, az EX-Z270, és az EX-S12) egy kimondottan nem profi fotósoknak szánt trükkfelvétel funkcióval is rendelkezik, melynek demonstrálására külön honlapot is indított a gyártó.


Itt nézheti meg, milyen trükkfelvételeket rögzítenek az új Casiók

A Dynamic Photo névre keresztelt újítással a filmes blue boxhoz hasonló, de persze azoknál jóval egyszerűbb kivitelű, néhány másodperces klipeket lehet rögzíteni. Ehhez egy homogén háttér, például egy megfelelően megvilágított fehér fal előtt álló emberek mozdulatait kell felvenni a kamerával, amelyről a beépített szoftver automatikusan eltávolítja a hátteret. Ezt követően a háttérbe bármely korábban készített digitális fotó behelyezhető, ahogy az a fenti illusztráción is jól látszik. A 12 és 10 megapixeles Z400-as és a Z270-es típusok 28 mm-es (filmes értékre átszámítva), négyszeres optikai nagyításra képes lencsével rendelkeznek, az ugyancsak 12 megapixeles S12-es viszont csak háromszoros zoomot tud, és kimarad belőle a kvázi nagylátószögű képesség is. Mindhárom kamerában megtalálható egy portrék retusálására használatos funkció is, és külön gombbal lehet aktiválni a filmfelvételi üzemmódot, amely HD-minőségben (720p) dolgozik. A digitális fényképezőgépek nagyjából nettó 50-60 ezer forintnak megfelelő áron kerülnek majd a boltokba.

Szupergyors felvételek zsebkamerával

Sorozatfelvételben erős a Casio másik két, 9 megapixeles újdonsága: az EX-FS10 and EX-FC100 típusok másodpercenként 30 képkockás sebességgel tudnak állóképet rögzíteni, ráadásul úgy is beállíthatók, hogy a sorozatos exponálást követően automatikusan kiválasszák a legjobban sikerült képet. A manuális szelektálást lassított felvételhez hasonló visszanézési lehetőség segíti, a rossz fényviszonyok között való fotózást pedig képstabilizátor teszi egyszerűbbé.


Ilyen felvételeket lehet rögzíteni az FC100-as Casióval

Egy másik látványos extra szolgáltatása a két digitális kamerának a videorögzítési móddal kapcsolatos: a készülékek extra gyors, akár másodpercenkénti ezer képkockás sebességgel is képes rögzíteni, akár 720p-s HD-felbontásban. Ezzel a rátával rendkívül látványos mozgóképet lehet rögzíteni, melyek leginkább a futóversenyek lassított visszajátszásához hasonló, melyet mozifilmekben és videoklipekben is előszeretettel alkalmaznak. A Wired tesztfelvétele jól szemlélteti, miről is van szó. A két digitális fényképezőgép ugyancsak támogatja a trükkfelvételek készítését, és tavasszal kerül majd a boltokba, a dollárban megadott árak alapján 70-80 ezer forintnak megfelelő nettó áron lehet majd megvenni őket.

Óriási zoom az új Olympusokban

Ígéretesnek tűnik az Olympus új bridge-kategóriás, vagyis nagyméretű kompakt kategóriájú modellje, a 12 megapixeles SP-590UZ is. Amellett, hogy hatalmas, 26-szoros optikai nagyítást kínál, egyben nagylátószögű fotózást is lehetővé tesz, mivel lencséjének átfogása 26 millimétertől indul - azaz nem csak madárfotózáshoz, de csoportképek készítéséhez is használni lehet.


Olympus SP-590UZ: óriási zoommal

Egy opcionálisan megvásárolható előtétlencsével az optikai zoom erősségét akár 130-szorosára is lehet növelni, az éles fótók készítését pedig beépített képstabilizátor segíti. Ezen kívül a kamera egy olyan eljárást is alkalmaz a fotókon, amely segít száműzni a túlságosan sötét részeket a felvételekről olyan helyzetekben, amikor nagy kontrasztkülönbségű témákat kell fotózni egyszerre - például egy templom ablakát belülről. Ezt a kamerát is ellátták arcfelismerő technológiával, amely optimális beállításokat végez el portréfotózáskor, az ún. szépség mód pedig a képeken szereplők bőrét teszi esztétikusabbá digitális effektusokkal. Bár ez a kamera nem képes 640x480 pixelesnél nagyobb felbontású videót rögzíteni, ellátták HDMI-csatlakozóval, így egyszerűen kapcsolható televízióhoz is. Az Olympus 590UZ márciusban kerül majd a boltokba, újdonsága, hogy az xD mellett microSD memóriakártyákat is tud majd fogadni, ára viszont még nem ismert.

Megújult a legolcsóbb Canon is

A kompakt digitális kamerák legalsó, 50 ezer forint alatti szegmensének tagjai közé tartozik a Canon A480-asa. Az új, 10 megapixeles modell negyedével kisebb elődjénél, és 3,3-szoros optikai zoomra képes.



Emellett az alapgép az arcfelismerő technológiát tudja extraként felmutatni, az éles felvételek készítését stabilizátor ugyan nem, de egy bemozdulásérzékelő segíti, amely az adott pillanat megörökítéséhez optimális ISO-értéket állít be. A kamera 640x480 pixeles videót tud felvenni 20 képkocka/mp-es rátával, vagy 320x240 pixelben rögzít 30 képkocka/mp-es sebességgel, a működéséhez szükséges energiát pedig két ceruzaelemről/akkumulátorról nyeri.